A Bethlen ősi magyar nemesi család, amely a XII. századtól eredezteti vérvonalát. Felsorolni is nehéz lenne a magyar történelemben játszott meghatározó felmenőket a családfán. András gróf szenvedélyes vadász volt, sokat járt a Bükkben is és – mint oly’ sokakat – magával ragadta a táj szépsége. A Hámori-tó környékéé annyira, hogy elhatározta, üdülőövezetet hoz létre körülötte.
Így véleményezte Hámort Béla gróf a Vasárnapi Újság hasábjain, amely a lehetséges üdülőtelepek közül az első számú jelöltje volt gróf Bethlennek és az első állomása Keglevitchnek:
,,A természeti szépségben gazdag diósgyőri uradalom legbájolóbb pontja a Hámor-völgy. Nyári telepeken üdülést keresö városiak is gyakran felkeresik azt és a hasonnevű telepes községet, mely 300 méterrel magasságban fekszik a tenger színe felett, és 12 kilométer távolságban van a miskolczi vasútállomástól. E két végpont között Miskolczról jövet előbb a nagyszerű állami vasgyár-telepet, odább pedig Diósgyőr városkát mintegy két kilométerrel elhagyva, veszi kezdetét, megkapó részletekkel, a szóban forgó kies völgy. Keleti-nyugati irányban oly szűken vonúl fölfelé, hogy majdnem zártnak mondható mert, csak is ott szélesedik ki némileg, a hol a község apró munkásházaival kezdetét veszi. A felette elterülő tónál Garadna nevet vesz fel, irányát azonban megtartja, egész fel a Felső-Hámor nevű községig, míg az úgy nevezett Szinva patak völgye, az előbbivel összefüggő Alsó-Hámor községnél derékszögben egyesül vele.
E bükkesekkel borított, helyenként regényes sziklacsoportokkal tarkított, gazdag zöld lombozatú Hámorvölgy minden komorságtól ment kellemes és szórakoztató tájkép; legérdekesebbé válik azonban ott, a hol a tó tűnik elő és sima zöldes tükrével bájolja el a szemlélőt. A múlt században a völgyön keresztül húzott gát mesterségesen állíttatott elő, s felfogta a Garadna és Szinva patak tápláló vizét. A tó kiterjedése 20 kasztr. hold, hoszsza 1 kilométer, legszélesebb átmérete 120 méter, legkeskenyebb átmérete 5 méter; mélysége jelen igen sekély, de lehetne 6 méteren felül is. Pisztrángjáról is nevezetes, noha annak minősége szenved a jelenlegi vízhiány miatt. A ki e távon csónakázott, halászott, vagy rája hajló árnyas bükkök alatt megjelent, feledhetetlen emlékkel távozott e tavi tájról, mely az egész vidéknek fővonzóerejét teszi. Hogy azonban ott valóságos nyári üdülőhely keletkezhessék, szükséges, hogy az ily természet-adta kincs, mint e tó, észszerű gondozásban részesüljön, vize oly bőségben legyen, hogy benne fürödni, jó halat tenyészteni, tükrén csónakázni lehessen. Jelenleg azonban azt tapasztaltam, hogy a győri vasgyár használja fel a vizet gyári szükségletére, s ohajtandó lenne erre mind a két czélnak eleget tevő intézkedést léptetni életbe. A létesítendő telep érdekében biztosítani kellene e természeti szépséget. A gyárral szerződésileg ki kellene egyezni oly formán, hogy a gyár a fentebbi czélokra szükséges vizmennyiség fenntartására köteleztessék, csak annyi vizet legyen szabad levezetnie, a mennyi az egyezményben megállapított vízmennyiségnél nem szállítja alább a tó tükrét.” (Vasárnapi Újság, 1891., 38. évfolyam, 9.
szám)
Az első villák felépülte után két villatulajdonos – Soltész Nagy Albert és Kubacska István – a főerdésszel Kőrösy Istvánnal egyetemben meglátogatta Bethlent a fővárosban és megköszönték a telep kialakításával kapcsolatos fáradalmait, egyben felajánlották, az új nyaralóövezet neve legyen Bethlen-füred. András gróf ezt kedvesen elhárította és azt ajánlotta, hogy inkább nevezzék el unokahúgáról, Vay Erzsébetről. A Vay családban azonban szokás volt az Erzsébet nevű leányokat Lillának becézni, így lett Erzsébetfüred helyett Lillafüred a településrész neve.
Ha névadóként Lillát elfogadjuk, kérdés, hogyan lett ebből Lillafüred. Az erre vonatkozó leírást Kiss Lajos Földrajzi Nevek Etimológiai Szótárában (Budapest, 1978, 82. oldal) találhatjuk. A Füred helynév a “fürj” madárnév változataiból képződött, és tulajdonképpeni jelentése: Fürjed, Füred. A Magyarországon fellelhető utólagos helyneveknél (Balatonfüred, Káptalanfüred, Mátrafüred, stb.), az ezeken a helyeken létesült fürdőtelep miatt nyelvészek a Füred helynevet a fürdő családjába vonták át, üdülőhely értelmezéssel. Feltehető, hogy a Lillafüred név, mivel gyógyfürdőnek indult, Balatonfüred mintájára kapcsolódott össze a Lillából és a Füredből.
1927 márciusában Pávai Vajna Ferenc kutatófúrásokat indított Lillafüreden. Az elképzelések szerint meleg vizet szerettek volna találni a Szinva völgyben és gyógyvizes-klimatikus üdülőhelyet szerettek volna kialakítani Lillafüreden. Pávai Vajna Ferenc 1300 méter mélységben remélte a 70-80 fokos vizet, de a kutatófúrás 1929. nyarára elérte a 734 méter mélységben a pirites palát, amelyben elfolyt a fúróvíz és a lúgos kémhatása miatt nehezen kötött a cement. Óriási vita támadt a fúrás körül mind a parlamentben, mind az újságok hasábjain. Pávai Vajna Ferenc a Hidrológiai Társaság ülésén számolt be a fúrásról és váltig bizonygatta, hogy 1300 méter mélyben meglesz a meleg víz. Közben bekövetkezett a gazdasági világválság, így a fúrást 1930. március 4-én leállították, Lillafüredből pedig a 30-as években klimatikus üdülőterületet alakítottak ki. A háború előtt a Hámori-tavon alakítottak ki strandot, a tó vize azonban hideg volt a fürdőzéshez.
Melléklet:
A videókat szándékosan nem ágyaztam be az oldalba, mert a szerverük időnként nem működik, ezért zavaró lehet ha nem jelenik meg semmi a videó helyén.