A Bethlen ősi magyar nemesi család, amely a XII. századtól eredezteti vérvonalát. Felsorolni is nehéz lenne a magyar történelemben játszott meghatározó felmenőket a családfán. András gróf szenvedélyes vadász volt, sokat járt a Bükkben is és – mint oly’ sokakat – magával ragadta a táj szépsége. A Hámori-tó környékéé annyira, hogy elhatározta, üdülőövezetet hoz létre körülötte.

Gróf Bethlen András

A család címere

1890-ben – már mint földművelésügyi miniszter – megbízta gróf Keglevitch Bélát számos  üdülőtelep létesítése szempontjából lehetséges helyszín – feltérképezésével. Kíváncsi volt a véleményére, ő is alkalmasnak találja-e a hámori völgyet turisztikai szempontból. Keglevitch minden szempontból ideálisnak tartotta a területet üdülők létrehozására. A föld a kincstáré volt, nem kellett tehát megvásárolni senkitől egy részét sem, ugyanakkor felparcellazás után nagyobb bevételre is szert tehetett az állam az eladásuk révén.

Így véleményezte Hámort Béla gróf a Vasárnapi Újság hasábjain, amely a lehetséges üdülőtelepek közül az első számú jelöltje volt gróf Bethlennek és az első állomása Keglevitchnek:
,,A természeti szépségben gazdag diósgyőri uradalom legbájolóbb pontja a Hámor-völgy. Nyári telepeken üdülést keresö városiak is gyakran felkeresik azt és a hasonnevű telepes községet, mely 300 méterrel magasságban fekszik a tenger színe felett, és 12 kilométer távolságban van a miskolczi vasútállomástól. E két végpont között Miskolczról jövet előbb a nagyszerű állami vasgyár-telepet, odább pedig Diósgyőr városkát mintegy két kilométerrel elhagyva, veszi kezdetét, megkapó részletekkel, a szóban forgó kies völgy. Keleti-nyugati irányban oly szűken vonúl fölfelé, hogy majdnem zártnak mondható mert, csak is ott szélesedik ki némileg, a hol a község apró munkásházaival kezdetét veszi. A felette elterülő tónál Garadna nevet vesz fel, irányát azonban megtartja, egész fel a Felső-Hámor nevű községig, míg az úgy nevezett Szinva patak völgye, az előbbivel összefüggő Alsó-Hámor községnél derékszögben egyesül vele.
E bükkesekkel borított, helyenként regényes sziklacsoportokkal tarkított, gazdag zöld lombozatú Hámorvölgy minden komorságtól ment kellemes és szórakoztató tájkép; legérdekesebbé válik azonban ott, a hol a tó tűnik elő és sima zöldes tükrével bájolja el a szemlélőt. A múlt században a völgyön keresztül húzott gát mesterségesen állíttatott elő, s felfogta a Garadna és Szinva patak tápláló vizét. A tó kiterjedése 20 kasztr. hold, hoszsza 1 kilométer, legszélesebb átmérete 120 méter, legkeskenyebb átmérete 5 méter; mélysége jelen igen sekély, de lehetne 6 méteren felül is. Pisztrángjáról is nevezetes, noha annak minősége szenved a jelenlegi vízhiány miatt. A ki e távon csónakázott, halászott, vagy rája hajló árnyas bükkök alatt megjelent, feledhetetlen emlékkel távozott e tavi tájról, mely az egész vidéknek fővonzóerejét teszi. Hogy azonban ott valóságos nyári üdülőhely keletkezhessék, szükséges, hogy az ily természet-adta kincs, mint e tó, észszerű gondozásban részesüljön, vize oly bőségben legyen, hogy benne fürödni, jó halat tenyészteni, tükrén csónakázni lehessen. Jelenleg azonban azt tapasztaltam, hogy a győri vasgyár használja fel a vizet gyári szükségletére, s ohajtandó lenne erre mind a két czélnak eleget tevő intézkedést léptetni életbe. A létesítendő telep érdekében biztosítani kellene e természeti szépséget. A gyárral szerződésileg ki kellene egyezni oly formán, hogy a gyár a fentebbi czélokra szükséges vizmennyiség fenntartására köteleztessék, csak annyi vizet legyen szabad levezetnie, a mennyi az egyezményben megállapított vízmennyiségnél nem szállítja alább a tó tükrét.” (Vasárnapi Újság, 1891., 38. évfolyam, 9.
szám)
A Vasárnapi Újság illusztrációja


A Vasárnapi Újság képei a leendő üdülőtelepről


A Vasárnapi Újság képei a leendő üdülőtelepről


Lilla-füred

Az első villák felépülte után két villatulajdonos – Soltész Nagy Albert és Kubacska István – a főerdésszel Kőrösy Istvánnal egyetemben meglátogatta Bethlent a fővárosban és megköszönték a telep kialakításával kapcsolatos fáradalmait, egyben felajánlották, az új nyaralóövezet neve legyen Bethlen-füred. András gróf ezt kedvesen elhárította és azt ajánlotta, hogy inkább nevezzék el unokahúgáról, Vay Erzsébetről. A Vay családban azonban szokás volt az Erzsébet nevű leányokat Lillának becézni, így lett Erzsébetfüred helyett Lillafüred a településrész neve.
Vay Erzsébet


Fürj, Fürjed, Füred

   Ha névadóként Lillát elfogadjuk, kérdés, hogyan lett ebből Lillafüred. Az erre vonatkozó leírást Kiss Lajos Földrajzi Nevek Etimológiai Szótárában (Budapest, 1978, 82. oldal) találhatjuk. A Füred helynév a “fürj” madárnév változataiból képződött, és tulajdonképpeni jelentése: Fürjed, Füred. A Magyarországon fellelhető utólagos helyneveknél (Balatonfüred, Káptalanfüred, Mátrafüred, stb.), az ezeken a helyeken létesült fürdőtelep miatt nyelvészek a Füred helynevet a fürdő családjába vonták át, üdülőhely értelmezéssel. Feltehető, hogy a Lillafüred név, mivel gyógyfürdőnek indult, Balatonfüred mintájára kapcsolódott össze a Lillából és a Füredből.
 1927 márciusában Pávai Vajna Ferenc kutatófúrásokat indított Lillafüreden. Az elképzelések szerint meleg vizet szerettek volna találni a Szinva völgyben és gyógyvizes-klimatikus üdülőhelyet szerettek volna kialakítani Lillafüreden. Pávai Vajna Ferenc 1300 méter mélységben remélte a 70-80 fokos vizet, de a kutatófúrás 1929. nyarára elérte a 734 méter mélységben a pirites palát, amelyben elfolyt a fúróvíz és a lúgos kémhatása miatt nehezen kötött a cement. Óriási vita támadt a fúrás körül mind a parlamentben, mind az újságok hasábjain. Pávai Vajna Ferenc a Hidrológiai Társaság ülésén számolt be a fúrásról és váltig bizonygatta, hogy 1300 méter mélyben meglesz a meleg víz. Közben bekövetkezett a gazdasági világválság, így a fúrást 1930. március 4-én leállították, Lillafüredből pedig a 30-as években klimatikus üdülőterületet alakítottak ki. A háború előtt a Hámori-tavon alakítottak ki strandot, a tó vize azonban hideg volt a fürdőzéshez.


Melléklet:

A videókat szándékosan nem ágyaztam be az oldalba, mert a szerverük időnként nem működik, ezért zavaró lehet ha nem jelenik meg semmi a videó helyén.

FILMHÍRADÓK ONLÍNE

 
Lillafüred útikalauz © 2020. All Rights Reserved. Powered by Blogger
Top