Történet
Az éghajlat és a gyógyítás kapcsolatának története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Már Hippokratész (ie. 460 – ie. 377) is felismerte, hogy egyes betegségeknél a tünetek kialakulása, felerősödése jól köthető bizonyos időjárási eseményekhez. Az arab orvos, matematikus és filozófus Avicenna [Ibn Szína] (980 – 1037) ennél is tovább ment. Az éghajlatot patológiai szempontból vizsgálva vont le következtetéseket, többek között a lakóhely megválasztásával kapcsolatosan. Feljegyezték róla azt is, hogy a tuberkulózisban szenvedő betegeket a krétai hegyekbe küldte. Mondhatjuk tehát, hogy Avicenna volt az első, aki egy térség sajátos klímáját terápiás célokra alkalmazta.
Típusai, javallat, ellenjavallat
Két alapvető jellegűt különböztetünk meg a kímélő klímát (nyugodt pihenés) Távol a szennyező- és allergén anyagoktól, valamint a stresszt kiváltó tényezőktől (magas hőmérséklet és páratartalom) ideális környezet a regenerációhoz és az ingerklímát (természetes tényezőkhöz való alkalmazkodás) kiváltó inger lehet az UV-sugárzás, a látható fény, a nagy szélsebesség, az alacsony hőmérséklet.
Középhegységi klíma
Lillafüred Kímélő klíma és ingerklíma is egyben attól függően, hogy mely területet nézzük. A 300 és 1000 m közötti hegyes területeken jellemző. Mikro éghajlatok is kialakulhatnak a különböző irányú lejtőkön. Az északi fekvésű lejtők hűvösebbek, a levegő páratartalma is magasabb. A szél felőli oldalak szelesebbek, csapadékosabbak, míg a szélárnyékban lévők szárazabbak, naposabbak. A legtöbb napsugárzást a déli lejtők kapják, itt inkább kímélő klíma alakul ki. Mivel mind az ingerklíma, mind a kímélő klíma megtalálható a középhegységekben, ez a klímatípus a legtöbb betegség kiegészítő kezelésére alkalmas.
Javallat:
- Vérszegénység,
- Légcsőhurut,
- Anyagcserezavarok,
- Idegesség.
74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet
a természetes gyógytényezőkről
Gyógyhely
- § (1) A gyógyhely megnevezés egy terület megjelölésére akkor használható, ha azt – a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén – a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Budapest Főváros Kormányhivatala) gyógyhellyé nyilvánítja.
(2) Valamely település egésze vagy meghatározott része akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha
a) e rendelet szerint elismert természetes gyógytényezővel (gyógyvíz, éghajlat stb.) rendelkezik,
b) a természetes gyógytényező igénybevételének gyógyintézményi feltételei (gyógyfürdő, gyógyszálló) biztosítottak,
c) a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak,
d) a pihenés infrastruktúrájának (közművek, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézmények stb.) kiépítettsége biztosított.
§ (1) A gyógyhellyé nyilvánítás a települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján kezdeményezhető.
(2) A gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a gyógyhellyé nyilvánítandó település, településrész és a védőterület határvonalának megjelölését az érintett ingatlanok helyrajzi számának feltüntetésével és/vagy az utak, utcák, terek megnevezésével,
b) a gyógyhely jellegének megfelelő sajátos természeti és idegenforgalmi értékek felsorolását,
c) a gyógyhely infrastruktúrájának (közműellátottság, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézményhálózat) bemutatását,
d) az 1. számú melléklet szerinti törzsadatlap kitöltésével a terület egyéb jellemző adatait.
(3) A gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemhez két példányban csatolni kell
a) a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) a gyógyhely, illetve védőterület határai kijelölésére, illetve a mérési pontok megfelelőségére vonatkozó közegészségügyi szakvéleményét,
b) akkreditált laboratórium által végzett 4 évszakos levegőterheltségiszint-mérési eredményeket az 5. számú melléklet szerint,
c) akkreditált laboratórium által végzett zajszintmérési eredményeket a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti mintavételezési módszerrel,
d) az Országos Meteorológiai Szolgálatnak a terület éghajlati adottságait a tervezett gyógyászati tevékenység szempontjából értékelő szakvéleményét,
e) orvosi véleményt a terület természetes gyógytényezőinek gyógyászati alkalmazási lehetőségeiről, betegségek szerinti javallatairól és ellenjavallatairól,
f) a gyógyhely és védőterületének határvonalát tartalmazó terület-, illetve településrendezési tervet,
g) a települési önkormányzat képviselő- testületének a gyógyhellyé nyilvánítással kapcsolatos döntéséről készült irat másolatát,
h) a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) szakvéleményét.
§ Ugyanazt a települést, településrészt nem lehet gyógyhellyé és üdülőhellyé is nyilvánítani.
- §
(2) A gyógyhellyé nyilvánításra vonatkozó engedélynek való megfelelést a Budapest Főváros Kormányhivatala szükség szerint, de legalább az engedély jogerőre emelkedésétől számított huszadik évben ellenőrzi.
- § A gyógyhelyre vonatkozó előírások és a közegészségügyi követelmények betartását a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során kifogásolható körülményeket, hiányosságot észlel, a követelmények biztosítása érdekében intézkedik, ennek eredménytelenségéről a Budapest Főváros Kormányhivatalát értesíti.
- § A gyógyhely határát és védőterületét a terület- és településrendezési terven fel kell tüntetni. A gyógyhelyet érintő rendezési terv elfogadása vagy módosítása előtt a Budapest Főváros Kormányhivatala véleményét ki kell kérni.
- § (1) Gyógyhelyen és annak környékén a betegek gyógykezelését hátráltató, tiltott tevékenység mindaz, ami az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolja, vagy a betegek nyugalmát zavarja, gyógyulását hátráltatja. Ilyenek különösen a víz-, por-, füst- és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szennyezésével, bűz keletkezésével, zajjal, valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek.
- § A 2. § (1) bekezdésében foglalt feltétel hiányában a gyógyhely megnevezés vagy ilyen jellegre utaló megjelölés használata megtévesztésre alkalmas és tilos.
Itt a (2) pont a leglényegesebb általában a település meghatározott része lesz csak gyógyhely ez a legtöbb esetben csak egy kis rész, a fürdő, barlang stb. és szűk környezete
Lillafüred és környéke volt az első (1935) amelyet gyógyhellyé nyilvánítottak, abban az időben még mások voltak a feltételek, ezért van az, mint ahogy a térképen (zöld vonallal határolt terület) is látszik, hogy szint az egész völgy az, ezen nem változtattak, jelenleg is ezek a határai.
megjegyzés:
Ha valakit kicsit bővebben érdekel a dolog az alábbi linket ajánlom:
Klímaterápia