A lillafüredi Palotaszálló 1925 és 1929 között épült a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban – állami beruházásként.
Lillafüred képe a Palotaszálló építése előtt, 1920 körül, a piros nyíl jelzi hol épült a szálloda
A Hámori-tó, a majdani Palotaszálló helyéről fényképezve, 1897-ben
Az elkészült Palotaszálló 1930-ban
AZ építéséhez komoly tereprendezésre volt szükség, amit Révay Ferenc erdőmérnök vezetésével végeztek el. Az építési plató kialakításakor felhalmozódott kőzetanyagból épültek a szálló függőkertjei, a Szinva vízesését és az Anna-barlang bejáratát áthelyezték.
Az épület világítása Diósgyőrből, a nagyfeszültségű vezeték Perecesről érkezett. 1928 végére az épület elnyerte végső külső kialakítását, de az eredeti tervek szerinti négy torony helyett csak kettőt építettek meg. A szálloda építkezései 1929-re teljesen befejeződtek, az átadást 1930. május 1-jére tervezték, Horthy Miklós és Bethlen István részvételével. Az esemény elmaradt, júniusra halasztották, ráadásul – mivel a kormányt komoly politikai támadások érték a hatalmas költségek és az amerikai Speyer-kölcsön felhasználása miatt – nem jelent meg sem a kormányzó, sem a miniszterelnök. A minden látványosságot nélkülöző avatóra ennek ellenére óriási tömegben érkeztek a vendégek, és a szálloda valamennyi szobáját elfoglalták, akik kisvasúttal érkeztek Lillafüredre, kifejezték reményüket, hogy sikeres lesz a Pávai-Vajna Ferenc által vezetett hévízkutatás, és gyógyintézetet építhetnek (a kutatás nem volt sikeres, gyógyintézet sem létesült). Komolyan felmerült a megbeszélésen egy vasút- vagy villamosvonal építése is Miskolc és Lillafüred között (ez sem valósult meg). Nem valósult meg a Palotaszálló könnyebb megközelíthetősége érdekében tervezett jávorkúti repülőtér sem.
Horthy Miklós egy évvel később, 1931 májusában – minden protokolláris ceremóniát nélkülözve, magánemberként, feleségével – mégis megszállt a Palotaszállóban, és a teraszról üdvözölte a fia, Horthy István vezette nemzetközi országjáró lovastúrán résztvevők díszmenetét.
Az első időszakban a vendégek elsősorban a korabeli előkelőségek, az elit köreiből kerültek ki, egymást érték a fényes külsőségek között megrendezett, különböző alkalmakból rendezett bálok, szépségversenyek, kongresszusok, neves személyiségek, a kor nagy sztárjai szálltak meg a Palotában – kellő sajtóvisszhangtól kísérve. Már a megnyitó is egy négynapos orvoskongresszussal kapcsolódott össze. A szálló első igazgatója Marchal József, neves vendéglátó dinasztia tagja volt. A Palota – bár árai a hasonló szállodákéhoz képest nem voltak túl magasak – deficittel dolgozott (nem kis részben a nagy gazdasági világválság általános hatása miatt), és már 1931 szeptemberében cikkeztek arról, hogy bezárják a szállót, végül nyári és téli szezonszállóvá alakították. Az „állami takarékossági akció” kapcsán elhatározták, hogy „a földművelődésügyi minisztérium október elsején bezáratja, … és csak Karácsonyra, illetőleg a nagy téli sportszezonra” nyitják meg a szállót – írta a helyi sajtó. A rentabilitás érdekében az is felmerült, hogy játékkaszinót nyitnának a Palotaszállóban, de végül elvetették az ötletet.
Magyarország német megszállását követően német katonákat szállásoltak el a Palotaszállóban, akik csak azokat a helyiségeket tartották karban, amire szükségük volt, a központi fűtés helyett kályhákkal fűtöttek, a füstcsöveket pedig az ablakokon vezették ki. 1944 végén – Maksay fényképész naplója szerint – „Legnagyobb meglepetésünkre december 3-án vasárnap reggel 8 órakor teljesen csendben bejöttek az oroszok, és a jövő-menő emberekkel együtt sétáltak az utcákon”. A szállóban elszállásolt oroszok szobáit a Hámorból fel vezényelt civilekkel hozatták rendbe, mivel a fűtéscsövek egy része már korábban szétfagyott. A szállót eleinte katonai üdülőként használták, de hamarosan kórházat rendeztek be, később tüdőszanatórium lett.
Az 1950-es évektől pedig SZOT-üdülő lett. A Palotaszálló szálloda jellege megszűnt, szakszervezeti üdülőként az ország újjáépítésben, a munkaversenyben kiváló brigádok, munkások és parasztok lettek az új vendégek. 1960-ra már évente 7000 ember töltött el két hetet a szállóban. 1956 januárjában az olimpiai kerettagok, lényegében az egész magyar válogatott csapat Lillafüreden táborozott.
A Palotaszálló 1993-ban a Hunguest Hotels szállodalánc tagja lett.
melléklet:
A meseautó című film(1934) mely nagy része itt játszódik.
A videót törölték (szerzői jogok stb. bár nem nagyon értem. Az alábbi linken elérhető)