A lillafüredi Szent István-barlang nem méretei vagy különleges képződményei miatt, hanem helyzeténél fogva vált híressé, mert a Lillafüred mellett elvezető egri műút mellett helyezkedik el.
Szinonímák:
István-barlang
Vödörlapító-barlang
Kutyalyuk 1.
Kutya-barlang
Istvánoldali 1. barlang
István-karsztbarlang
István cseppköves-barlang
A BARLANG KIALAKULÁSA.
A Szent István-barlang természetes bejárata a Kutya-lyuk, mely a hegyoldalban a völgytalp felett kb. 20 m-rel nyílik. A hagyományok szerint a lillafüredi Kálvária-kápolna fölött nyíló lyuk akkor vált közismertté, amikor véletlenül beleesett egy kutya, s napokig tartó ugatására felfigyeltek a helyi lakosok. Végül is két vállalkozó szellemű fiatalember kötélen leereszkedett, s kimentette.
A barlangnak a fennsíkperemen nyíló, az ország legmélyebb (-254 m) és a Bükk leghosszabb barlangjának számító István-lápai-barlanggal való összefüggése valószínűsíthető. A barlangok végpontjai között kb. 300 m körüli távolság adódik. Ugyanígy valószínűsíthető, hogy a Szent István-barlang aktív, vizet vezető alsó járatszakasza a Soltész-kerti-mésztufabarlang, mely főleg mésztufában alakult ki, és aktív forrásként működik egész évben. A nagy karsztárvizek során a kis szelvényű forrásbarlang nem képes a víz teljes mennyiségét felszínre vezetni, és a visszaduzzadás miatt válik ismét aktívvá a Szent István-barlang.
A barlang részleges víztelenedését követően, a légteres szakaszok kialakulása után kezdődött meg a cseppkőképződés, mely jelenleg is tart.
A cseppkövek keletkezéséről (Pál-völgyi-barlang):
A barlang cseppkövekben gazdag, és annak ellenére, hogy 1931. évi megnyitását követően üzem szerűen mutatják be a nagyközönségnek.
A BARLANG FELTÁRÁSÁNAK, KIÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE
A Szent István-barlang idegenforgalom számára történő kiépítése és a járatok megismerése a barlangban az emberi beavatkozások szorosabban kapcsolódnak a lillafüredi Palota-szálló építéséhez.
A barlang felfedezése, első tudományos leírása Kadič Ottokár nevéhez fűződik, aki 1913-ban kötélhágcsóval leereszkedett a barlangba. A barlangot még aznap felmérte, elkészítette alaprajzát és hosszmetszetét. Minthogy ennek az ismeretlen barlangnak nem volt neve, és a Szent István-lápa alján nyílik, a felfedező Szent István-barlangnak nevezte el.
1927-28-ban Pfeiffer Gyula miniszteri főtanácsos rendeletére – az Anna-barlanghoz hasonlóan – a barlang idegenforgalom számára történő megnyitása érdekében a barlang további szakaszait feltárták. Révay Ferenc fő erdőmérnök 1928. februárban felmérte a barlangot, valamint kitűzte a jelenleg is használt, 52 m hosszúságú bejárati táró hajtásának helyét. A tárót 1929-ben vitéz Fejes József fő erdőmérnök irányításával hajtották ki.
1931-ben azután a Magyar Királyi Erdőkincstár Kadić Ottokárt bízta meg a barlang további “idegenforgalmi rendezésé”-vel. A munkálatokat Révay Ferenc tervei alapján és irányításával, Sebős Károly és Pongó György munkavezetésével végezték.
1931. AUGUSZTUS 20. MEGNYITOTT A SZENT ISTVÁN-BARLANG LILLAFÜREDEN
A megnyitóról 1931 júliusában már hirdetés jelent meg több lapban is.
A barlang különleges eseményeknek is otthont adott. 1934-ben pl. a Pesti Napló számolt be vitéz Hontai (Hovorka) István műegyetemi hallgató és Bodgál Irén (Miskolc) esküvőjéről, az első ilyen rendezvényről a barlangban:
Forrás: Pesti Napló 1934. június 19.
“A villanyvilágítással és egyéb »komfort«-tal ellátott Szent István cseppkőbarlang előtt autósor áll, motorbiciklik sorakoznak és az első pillanatra szembetűnő mosoly bujkál a »barlangi tündér« rúzsozott ajakán, amidőn megkérdezi: »Talán az esküvőre? mert ebben az esetben ötvenszázalékos kedvezményre jogosult, ha a meghívottak sorában szerepel a neve.« […] Villannyal megvilágított műúton lenyűgözően szép cseppkőalakulatok között és alatt visz az utunk a »templomhajó«-ba, ahol már együtt van a násznép. […] Gyönyörű cseppkőoltár előtt, a kivételesen szép »templomhajó«-ban majdnem hogy megszólaló cseppkőorgonával a háttérben karonfogva áll a fiatal pár, mögöttük a násznép és a meghívottak; előttük a pap…
A barlangi esküvő után a helyszínválasztásról így nyilatkozott az ifjú pár:
“— Hogy miért esküdtünk a barlangban, — mondja a fiatal férj — azért, mert ebben a barlangban szerettem meg a feleségemet. Meg aztán — folytatja — barlangokhoz fűződnek legszebb emlékeim.. . és a barlangokban kísértett ezer veszély és menekültem meg sokszor csodálatos módon. Adósa vagyok a barlangoknak, szent helynek tartom őket, melyekben Isten jelen van. És a barlangnak köszönhetem a feleségemet— És én meg az uramat, — fejezi be az interjút az újdonsült menyecske.”
A LÉGZÉSTERÁPIAI
A Szent István-barlang Magyarország öt gyógy barlangjának egyike
A Színház-teremtől elágazó, lánccal lezárt járat végén – a Fekete-teremben – gyógyászati célú hasznosítás folyik. A teremben felső légúti panaszokkal küszködő felnőttek és gyermekek töltenek napi 3 órát hétközben, a szanatóriumi kezelés kiegészítéseként. A betegek a barlang egyik belső termében (Fekete-terem és az ún. Kutyafül) vannak elhelyezve, ahol minden kúra alkalmával kb. 20-30 beteg tartózkodik.
A barlang gyógyhatását annak köszönheti, hogy a barlangi levegő mikrobiológiai szempontból csaknem steril, azaz por-, csíra-, és orvosi szempontból allergénmentes közeg. Ehhez hozzájárul az állandó, 10°C körüli hőmérséklet, a közel 100%-os páratartalom és egyéb klimatikus tényezők, és nem utolsósorban a barlangi környezet idegrendszerre gyakorolt kedvező hatása.
Kicsit részletesebben a Barlangterápiánál
A BARLANG ÉLŐVILÁGA
A barlangban végzett átfogó kutatása során Loksa Imre 41 rovarfajt mutatott ki
A barlangot jelenleg 8 denevérfaj kb. százhúsz egyede keresi fel átmeneti, téli, ill. nyári szálláshelyként.
 |
| Kereknyergű patkósdenevér |
 |
| Közönséges denevér |
 |
| Hosszúfülű-denevér |
 |
| Vízi denevér, szürke |
 |
| Kis patkósdenevér |
A BARLANGI KÖRNYEZET, AJÁNLOTT RUHÁZAT:
A barlang túravezető kíséretében látogatható szakaszai kiépítettek, villanyvilágítással ellátottak, minden látogató számára utcai öltözetben, egész évben bejárhatók. A közlekedést korlátok, lépcsők és az egyenletes, vízmentesített sétautak segítik.