„S hogy semmi ne hiányozzék, a természet barlangot is helyezett a völgybe, mégpedig csepegő barlangot. Az igaz, hogy Aggtelekhez képest semmi, de minthogy ebbe nem fáklyákkal, hanem csak gyertyákkal járnak, az aggtelekinél sokkal tisztább, fényesebb, ez pótolja némileg a nagyszerűségét”
Petőfi Sándor írta ezt 1847. július 8-án úti levelében.
A BARLANG KIALAKULÁSA
A mésszel telített vizű karsztpatakok vízeséseinek lábánál a lezuhanó és szétszóródó, porladó vízből, a víztükörtől bizonyos távolságra lassanként mésztufa-dombok, -gátak épülnek, amelyek idővel a tulajdonképpeni vízfolyást és vízesést körülölelik, sőt később be is boltozhatják. Magyarországon több ilyen keletkezésű mésztufabarlang a Pécshez közeli Tettyei mésztufa-barlang, tatai Feszty-barlang, valamint a világ egyetlen olyan mésztufabarlangja, mely egy világváros történelmi központja alatt húzódik: a Budai Várbarlang. Ez utóbbinak teljes hossza meghaladja a 4 km-t, több szintes rendszere az egész Várnegyedet behálózza.
A video első része kb. a 36. másodperctől (innen indul)a mésztufa kialakulásáról szól.
Anna-barlang,
A Lillafüred felett felszínre törő Szinva-forrás vizéből kivált, a völgytalpat kitöltő mésztufa lerakódás mintegy két kilométer hosszúságban, a barlangnál 40 métert meghaladó vastagságban fejlődött ki. Egész Lillafüred – a Palota Szállóval együtt – erre az üregekben gazdag édesvízi mészkőre települt.
A BARLANG FELTÁRÁSÁNAK TÖRTÉNETE
Fazola Henrik a Garadna völgyében több ponton vashámorokat létesített, így a mai Palota Szálló alatti, édesvízi mészkőből fakadó bővizű forrásra alapítva is. A kincstárkésőbb, 1770-ben megvette a kis üzemeket, s korszerűsítette őket. Ekkor épült az a gát a Garadna-patakon, amely ma a Hámori-tavat lezárja. Kadic Ottokárnak Stark Károly nyolcvanöt éves hámori lakos mondta el, hogy a mésztufabarlangokat 1833-ban fedezték fel, amikor a vashámorok hajtására a bővizű forrás nyomában tárót nyitottak. Közben kupolás barlangtermet és több kisebb üreget harántoltak. A felfedezésnek hamar híre ment, kiszélesítették az üregekhez vezető folyosót, fahidakkal és lépcsőkkel tették hozzáférhetővé a „Csepegő-kőbarlangot”.Ez a név annyira közkeletű lett, hogy még 1891-ben is így hívták. A barlangot a felfedezés utáni kiépítést követőenelhanyagolták.1926-27-ben a Palota-szálló építése kapcsán, és a Szent István-barlang feltárásának eredményességének hatására a barlangban további részeket tártak fel Révay Ferenc fő erdőmérnök tervei és irányítása alapján. Ekkor készült el a jelenleg is használt, a Szinva-vízesés mellett nyíló 40 m hosszú bejárati táró, a járatok mintás műkőburkolata, a barlang első elektromos világítása, és további természetes üregek feltárása. A Magyar Hírlap 1926. augusztus 4-i számában rövid hír olvasható arról, hogy Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos a napokban nyitotta meg a barlangot a nyilvánosság számára, amelyet Pfeiffer Gyulánéról, a barlang első, női látogatójáról Anna-barlangnak neveztek el.
Szinonimák:
Anna mésztufabarlang
Forrás-barlang
Forrás-mésztufabarlang
Hámori barlang
Háromforrás-barlang
Hétforrás-barlang
Négyforrás-barlang
Négyforrás mésztufabarlang
Petőfi Sándor barlang
„Csepegő-kőbarlang”
RÉGI HASZNOSÍTÁS
Régen templomként is üzemelt a barlang és miséket tartottak benne. Ez a funkció akkor szűnt meg, amikor a közelben felépült a hámori templom.
Ma már nem lehet (2014-óta) esküvőket tartani, de megtalálható egy leírás a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület 1996-os évkönyvéből:
Esküvő az Anna-barlangban
(Kovács Attila)
Barlangi esküvő
Fantasztikus volt a helyszín. Talán ezért is sikerült olyan jól Cseh Lenke Erzsébet és dr. Lénárt László esküvője a lillafüredi Anna-barlangban. Lehet, hogy van nagyobb vagy szebb mésztufabarlang a világon (vagy akár Magyarországon is: budai Vár-barlang, Tettyei-mésztufabarlang), a helyszín akkor is kuriózum, és nagyszerű választás egy barlangász-pártól barlangász-esküvő tartására. A hely szelleme áthatotta az egész szertartást. Fantasztikus környezet, mély átélés, erős meghatottság és szűk hely az ünneplő “tömeg” számára – jellemezte az eseményt. Erős fotós késztetésem (értsd: tolakodásom) miatt viszonylag közel lehettem a szertartáshoz, azonban így is némi akrobatikára volt szükségem a néhány “közeli” kép elkészítéséhez. Eközben az ünneplő tömeget valószínűleg az én korlát menti “sziklamászásom” szórakoztatta, nem pedig maga az esküvő, de legalább kaptak egy kis plusz látványosságot, mivel a Paradicsom nevű terem emeleti részén zajló szertartásból valószínűleg sokan semmit sem láttak, és semmit sem hallottak.
Pedig nagyszerű volt, elhihetik, az én nem könnyen elérzékenyülő lelkemre is mély benyomást tett. (Azon azért egy kicsit csodálkoztam, hogy rajtam kívül senki nem hozott karbidlámpát.)
A háborúk idején óvóhelyként szolgált. Ekkor néhány, itt található cseppkövet megrongáltak, letörtek, hogy többen beférjenek.
A BARLANGI KÖRNYEZET, AJÁNLOTT RUHÁZAT
A barlang bejárata Lillafüreden, a Palota Szálló alatti Függőkert legalsó szintjén, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található.
A jegypénztár a bejárathoz képest egy szinttel feljebb lévő torony épületben van.
Az Anna-barlang túravezetőnk kíséretében látogatható szakaszai villanyvilágítással ellátottak, utcai öltözetben bejárhatók. A közlekedést korlátok, lépcsők és egyenletes, vízmentesített sétautak segítik.
Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m a túrát lerövidítették a bejárható kiépített szakaszok hosszabbak (lásd térkép) a látogatószám növekedése miatt.
A túra során különböző növényi fosszíliákat, azaz megkövesedett növényi részeket figyelhetünk meg.
A barlangban 28 ízeltlábú fajt, valamint simaorrú denevéreket
 |
| simaorrú denevér |
és patkósorrú denevéreket figyeltek meg.
 |
| patkósorrú denevér |
A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10oC, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat
Fotózni csak vaku használata nélkül szabad, mivel a barlangban a plusz fények károsak.